Román reakció

Szokatlannak és nem helyénvalónak minősítette a román külügyminisztérium Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettesnek a román területi-közigazgatási reformról tett csütörtöki kijelentését.

A román külügyminisztérium bekérette a bukaresti magyar nagykövetet, akivel közölték a román fél álláspontját. A román külügy közleménye szerint az ország területi-közigazgatási újrafelosztása kizárólag román belpolitikai kérdés. A dokumentum emlékeztet arra, hogy Romániában csak nemrég bocsátották társadalmi vitára a közigazgatási újrafelosztásról szóló elképzeléseket.

Teodor Baconschi román külügyminiszter csütörtökön a Radio France International állomásnak adott nyilatkozatában arra kérte Magyarországot, hogy úgymond térjen vissza a normális hangnemhez, s hagyjon fel a nem helyénvaló nyilatkozatokkal. Baconschi szerint az elmúlt időszakban megszaporodtak a Budapestről érkező provokatív nyilatkozatok, amelyek - mint fogalmazott - a más államok belügyeibe való beavatkozás bosszantó légkörét árasztják.  
A román diplomácia vezetője rámutatott: továbbra is elkötelezett híve a román-magyar megbékélésnek, ami Romániának és Magyarországnak egyformán fontos. Szavai szerint a magyar nagykövet újbóli bekéretése remélhetőleg érzékelteti majd Románia értetlenségét a nem helyénvaló nyilatkozatok megsokszorozódásával kapcsolatban, és hozzásegíti majd a budapesti partnereket a normális hangnemhez való visszatéréshez.

Baconschi: Magyarország térjen vissza a normális hangnemhez

Semjén Zsolt a Magyar Televízió csütörtöki reggeli műsorában úgy vélekedett, hogy az etnikai arányok tudatos megváltoztatását jelentené a tervezett új romániai régióbeosztás. A székely és az erdélyi magyar megmaradás nagyon súlyos veszélyeztetését jelentené az új beosztás, s azt semmilyen formában nem tudják elfogadni - szögezte le.
"A magyarság számára élet-halál kérdés, hogy a történelmileg kialakult Székelyföld, a magyarlakta megyék egyben maradjanak" - fogalmazott Semjén Zsolt, aki emlékeztetett: Románia nemzetközi kötelezettséget vállalt arra, hogy az etnikai arányokat erőszakosan nem lehet megváltoztatni.
A mi álláspontunk, hogy vagy ne legyen átalakítás, vagy ha lesz, akkor vegyék figyelembe a Székelyföld "realitását" - mondta Semjén Zsolt.

A román kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) a keddi koalíciós tárgyalásokon ismertette elképzeléseit a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) a közigazgatás átfogó reformját előíró törvénytervezetről. A PD-L a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régiót megyékké alakítaná át. Ezt az RMDSZ elsősorban azért ellenzi, mert az újonnan létrehozott közigazgatási egységekben jelentős mértékben csökkenne a magyar lakosság számaránya.

A PD-L elképzelése szerint a romániai magyarság csaknem 90 százaléka két külön megyébe tartozna. Az egyikben a jelentős magyar lakossággal rendelkező három megye, Hargita, Kovászna és Maros egy közigazgatási egységet alkotna a mostani Szeben, Brassó és Fehér megyékkel, így az újonnan létrehozandó "óriásmegyében" a magyarság aránya a 30 százalékot sem érné el. A másik megyébe tartozna a jelenlegi Kolozs, Beszterce-Naszód, Szilágy, Máramaros, Bihar és Szatmár megye. Ebben a közigazgatási egységben a magyarság számaránya a 20 százalékot sem érné el.